Nyugodj békében Paul Walker!

Elment egy számomra nagyszerű színész Paul Walker. Nem akarok közhelyeket emlegetni, és leírni az ilyenkor szokásos sablon szöveg, de mindenképp szeretnék pár gondolatot megosztani veletek. 

Mióta tudom az eszem szeretem az autókat, és különös kapcsolatban is vagyok a kettő és négykerekű masinákkal. Tizenéves kamaszként én is rajongtam a tuning verdákért, egészen pontosan azokért, amik a Halálos Iramban is voltak. Először ebben a filmben láttam Paul Walkert, és nem túlzás ha azt mondom, hogy nagy hatást gyakorolt rám. Én is olyan szerettem volna lenni, mint ő. Egyszerű, csóró, nagyvárosi szerelő, aki, kurvajól vezet. Tettszett az alakítása, a játéka, és alig vártam, hogy a Halálos Iramban benzingőzős szaga ismételten berobbanjon a mozikba. Lehet ciki, de ezen a filmen nőttünk fel, ő volt az, aki belevitt minket a japán, az amerikai és az európai tuningvasak világába. Még mindig ugyanazzal az izgalommal ülök le, és nézem végig a filmet, mint anno tizenéves kamaszként, és soha nem tudom megunni. 

Most viszont búcsúzunk. Elmentél. Egy jó színésszel, egy jó baráttal, egy édesapával, egy testvérrel, egy emberrel kevesebb. Már egészen máshogy fogom végignézni a filmet, mint eddig, és az egyik szemem sír, a másik pedig nevet. Sír, mert elment egy nagyszerű színész, és nevet, mert itt maradt a munkásságod egy egész életre. Nem is szaporítom tovább a karaktereket, nyugodj békében Paul!

Ti mit csinálnátok?

Játszunk egy kicsit. Képzeljük el, hogy autógyűjtőnek állunk, és a célunk az, hogy sok szép régi, veterán járművet leljünk fel. Kalandozgatuk, keresgélünk, majd a sors fura fintoraként, vagy szerencsés fordulatként találunk egy szép autócsodát. Mihez kezdünk vele?

A mai poszt főhőe is hasonló cipőben járt. Mint ismeretes a lengyeleknek köszönhetjük - sok egyéb autó - mellett a Polski Fiat 126P-t, ismertebb nevén a Kispolszkit. Egy lengyel veteránautós ritka kincsre bukkant hazájában. Egy teljesen gyári állapotú 1979-es, mindössze 10 km futott Kispolszkit talált. A piszok mázlista. Gondoltam sokan ismeritek a sztorit, hiszen a hét elején tele volt vele a Facebook, és a nagyobb autós portálok is beszámoltak róla. 

Én is eljátszotam a gondolattal, hogy mi lenne, ha Magyarországon, egy világ végi eldugott kis faluban rálelnék egy hasonló kincsre. Biztos megvásárolnám, és a szervíz után mennék is vele pár kört. Hogy mi lenne azután? Ugyanazt tenném, amit ez a srác csinált. Neki 9 millió forintnak megfelelő zlotyit ajánlottak érte, ám kapott egy 2 millió dolláros ajánlatot, ami nagyjából 500 milió forintnak felelt meg. Ám elege lett a komolytalanságból, és úgy döntött, hogy megtartja az autót. 

Hiszen 9 milliója még lehet az embernek, de egy ilyen autót mégegyszer biztos nem talál az életében. Hatalmas respekt neki. Egy veterán autót teljesen más érzés vezetni. Itt még érzed, hogy nem a technika ural mindent, ezeknek az autóknak lelke van. Amikor egy ilyen autót vezetsz, azt érzed, hogy egy teljesen más világban élsz, időutazó leszel, és visszarepülsz az autó korába, és eggyé válsz vele. Azt hiszem egy kicsit elkanyarodtam a témától, de még egyszer egy másik posztban majd bővebben kifejtem, hogy miért is jó veteránautózni. A srácnak pedig nem kívánunk egybe, csak annyit, hogy lelje örömét a Kispolákba, és számos balesetmentes kilómétert tegyenek meg együtt. 

A teljes sztorit itt olvashatjátok.

Ikarus 66 - Városnéző busz 1. rész

Budapestre költöztem, költöztünk. Folyamatosan keresem még az állásokat, illetve állásinterjúkra járok, ebből adódóan tömegközlekedek, illetve ismerkedem gyalogosan a fővárossal. Igyekszem nyitott szemmel járni, és csodálom a fővárosban található igen színes gépjárműparkot. Elsősorban az autóritkaságokra, és a buszokra összpontosítok, és akkor itt térek rá a mai poszt főszereplőjére, amelyet egy busz ihletett meg. 

Igazából buszmániás lettem az elmúlt röpke fél év alatt. Ez az új fertőzés, amely tovább szaporítja a gépjárművek iránti rajongásom korlapját. Sokan panaszkodnak a BKV-s Ikarusokra, én minden esetre szívesen utazom velük, hiszen kölyökként apu is sokat vitt magával, amikor buszozott.

Nagy divatja van mostanában a városnéző autóbuszoknak, amelyek a főváros látványosságait hivatottak bemutatni a hozzánk érkező turistáknak. Nem magyar találmány, hiszen számos más európai ország is sikeresen alkalmazza ezt a fajta attrakciót, amely szerintem nem is rossz dolog. Én ezeket a buszokat igazából két csoportra tudom osztani az eddigi megfigyelésem alapján. Az első csoportba tartoznak a "tradicionális", vagyis a hétköznapi, semmi extrát nem tartalmazó autóbuszok. Ezek többnyire zártak, semmilyen átalakítást nem végeztek rajtuk. A második csoportba tartoznak az átalakított buszok. Ők dizájnosabbak, egyedibbek, és a legfontosabb, hogy részben, vagy egészben hiányzik a teteje. Budapesten több ilyen is van, biztosan ti is láttatok már belőle egy-két darabot. 

Engem az utóbbi kategória ihletett meg. Egyből el is kezdtem keresgélni a neten, hogy milyen buszok léteznek ebben a kategóriában.

1. Elsőként jöjjön egy, szinte már klasszikusnak mondható, leggyakoribb városnéző busz, a London Bus. Big Bus Tour felirattal járja a fővárosunk utcáit. 

2. A következő szépség már veterán korú, az alakja a mostani kétéltűhöz hasonló, cabrio autóbusz, egy Mávaut - Ikarus. Vele, vagyis ilyen busszal még nem találkoztam, de nekem bejön ez a nagy hajóra emlékeztető forma.

3. A harmadik versenyzőnk is veterán, mégis számomra ikonikus jelentőséggel bír, hiszen a BKV kötelékében is sok testvére volt szolgálatban, mondhatjuk úgy is, hogy a főváros egykori arculatához kapcsolódó autóbusz. Ikarus 630. 

4. Utolsó versenyzőnk is szorosan kapcsolódik hozzánk, hiszen Magyarországon gyártották, így ő is a történelmünk része. Ikarus 256.

Ugye milyen szép mindegyik? - legalábbis nekem mind tetszik, de leginkább az Ikrusok dobogtatják meg a szívemet. Sajnos ezek a modellek elég ritkák, amelyek pedig kereskedelmi forgalomban megjelennek, nagyon drágák, és őszintén szólva nem szívesen kezdenék bele a szétvágásukba, átalakításukba. Mindemellett szeretnék egy kicsit egyedi, egyedibb darabot magamnak. Ezért úgy döntöttem, hogy egy farost áldozok be városnéző busznak. Ezt az Ikarust, az Atlas kiadó jóvoltából 990 Ft-ért sikerült megvennem, tehát egy alacsony árkategóriába eső modell lesz az alany. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell kellő precizitással dolgoznom. Tehát a modell megvan, már csak egy pár látványtervet kell elkészítenem, és neki is látok a feladatnak. Hamarosan jönnek a látványtervek, addig is egy kép a donorról. 

Egyévesek lettünk!

Mivel nem voltunk nagyon aktívak ebben a hónap, így sajnálatos módon kimaradt egy nagyon fontos - vagyis számunkra nagyon fontos - esemény megosztása veletek. Ezt most igyekszünk pótolni, és megígérni nektek, hogy legközelebb nem esünk ugyanebbe a hibába. 

Október elején egy éves lett az oldal. Egy évvel ezelőtt lett kész az akkor véglegesnek szánt oldal, amiből mint már tudjátok ti is csak béta verzió lett. Próbálkoztunk többféle, más - más stílusú sablon használatával, vagy valahogy mindig úgy alakult, hogy visszataláltunk a kezdetekhez. Egy ideje a jól ismert Retrogarázsos sablon feszít büszkén az oldalon, mi pedig büszkék vagyunk arra, hogy megértük ezt az egy évet, egy olyan világban, ahol folyamatosan jönnek - mennek a sajtótermékek. 

Online médium lévén minimális költséggel dolgozunk, és törekszünk arra, hogy mindig minőségi tartalmat állítsunk elő nektek. Bízunk benne, hogy továbbra is tartani tudjuk magunkat az elképzeléseinkhez, a terveinkhez, és számosúj ötlettel, rovattal szórakoztathatunk benneteket. Az elmúlt egy év igazolja számunkra, hogy az, amit elkezdtünk, amit csinálunk. Ehhez persze Ti is kellettetek, hiszen nélkületek nem jöhetett volna össze a sok - sok lájk, a 300 feletti facebook követő, a közel 3000 oldalletöltés stb. Büszkék vagyunk arra is, hogy a világ 11 országában olvassák a Retrogarázs blogot. 

Zárásként nem tudok mást írni, csak annyit, hogy KÖSZÖNJÜK! Nagybetűvel! Nélkületek nem sikerült volna! Kérjük továbbra is tartsatok velünk, terjesszétek az igét: Rust is not crime, illetve Old is gold!

Winkler és Bazsó interjú a Kratív online-on

Gondolom sokan ismeritek őket, és elég csak a vezetéknevüket említenem: Winkler és Bazsó. Ők az autós nördök, tévés majmok, internetközeli irodisták, és két igazi fanatikus nagyágyú, akikkel egyszer szívesen leülnék beszélgetni. Hogy miről? - szerintem mindenről. 

Nos a Kreatív online és a Rozsdakupac is elkapta már őket, az előbbi magazin viszont nem is olyan régen készített velük egy interjút. Egy olyan beszélgetés részesei leszünk, amely a két ember munkásságát a kezdetektől napjainkig bemutatja. Winkler Róbert és Bazsó Gábor számomra is ikonikus figura a mai benzingőzős és dízelfüstös autós világban. Kölyökként szinte vártam a szombatokat, hogy a tévé elé huppanva, nyálcsorgatva nézzem a Totalcar-t. Könnyed fél óra volt, és az amúgy is velemszületett autós vírussal csak tovább fertőztek. 

Miért volt érdekes a műsor, a konkurenciánál? Egyszerűen csak azért, mert nem bonyolult, idióta szakszavakat használva mutatták be a műsorban szereplő autókat, hanem laza könnyed stílusban, amit én, mint kamasz kölyök is megértettem, minden előjáték nélkül. 

Szóval azt hiszem, hogy nem tévedek sokat, ha azt mondom, hogy hatással voltak rám, és az autók iránti szeretetemet csak erősítették. Remélem számtalan, megunhatatlan Totalcar-ral örvendeztetnek meg minket, és bízom benne, hogy rengeteg ötletük van még a jövőre nézve. 

A Kreatív onlinenak adott interjút itt olvashatjátok!

Ez meg Az

Sajnos az elmúlt időszakban megint nem sikerült úgy aktivizálnunk magunkat, mint ahogy azt szerettük volna, de reméljük, hogy most már csak jó dolgok történnek velünk. 

Azt hiszem kezdjük az elején, talán ez a legkézenfekvőbb megoldás, hogy megértsétek miért voltunk lelassulva mostanában. A történet valahol augusztus végén kezdődött, egy szép nyári nap, amikor a számítógépünk úgy döntött, hogy ő bizony megelégelte a munkát, és nem kíván velünk tovább együtt dolgozni. Röviden meghalt a vinyó, rajta minden anyaggal, amit ide szántunk a blogra. Ez a méreg, nem a cián, de valahol mi is hibásak vagyunk, hogy nem készítettünk biztonsági mentést. A krakk után jött a fejvakarás, ötletelés, hogy miként kellene megpróbálni a lehetetlent, és visszaszerezni azt, ami elveszett. A tettek mezejére léptünk, és némi elektronikai és informatikai műveletek elvégzése után lassan, de biztosan sikerült levarázsolni az anyagot egy donor vinyóra. Persze itt jön a kérdés, hogy ha sikeres volt a művelet, miért nem dolgoztunk? Sajnos azért, mert a 10 gigás vinyóra csak az anyagunk fért rá, és a rendszernek azért ennél több kell. 

A gép ment a boltba, ami időközben nevet és beszállítót váltott, ezért a garancia intézése a bürokrácia útvesztőiben bizony öt hétbe tellett. Most kaptuk vissza a gépet, és most kezdtük összerakni az anyagainkat. Reméljük, hogy e technikai szünet alatt sem szakadtatok el tőlünk, és még egyszer szíves elnézéseteket kérjük, és köszönjük a türelmeteket. 

Más. A múlt heti programról pár szót. A börze ismételten szuper volt, rengeteg ember, modell őrült volt jelen, természetesen sok szép autó, motor, busz stb modell társaságában. Jelen voltunk mi is, igaz most csak a nyálcsorgató, bámészkodó emberek táborát gyarapítottuk. Viszont a következő alkalommal mi is a tettek mezejére lépünk, és beszerzünk pár szép modellt, amit itt az oldalon be is fogunk nektek mutatni. Mi nagyon jól éreztük magunkat, reméljük, hogy akik közületek kilátogattak hasonlóan jól érezték magukat. 

Zárom soraim, hamarosan jövünk a friss, ropogós posztokkal. Addig is lájkoljatok, osszatok, és kommenteljetek. 

Programajánló - Modell börze és vásár

Tegnap beharangoztam már egy rövid posztban az e heti programajánlót. Most egy nagyobb lélegzetvételel írok pár rövid sort, hogy miről is szól ez a rendezvény. Lehet sokaknak nem lesz újdonság, amit írok, de sosem lehet tudni, hogy kinek lesz hasznos az infó. A rendezvényen találkoznak olyan modell - makett majmok, mint például mi is. Lehet itt modellt eladni, modelt venni, de lehet szimplán csak bejönni és bámészkodni, csodálkozni, nyálat csorgat stb. stb. Érdemes eljönni mindenképp, és némi költőpénzt is hozni, hiszen, mint már említettem sok szép modellből, makettből lehet válogatni majd. 

Jöjjön néhány technikai infó:

• A rendezvény helyszíne: Budapest, XIII. Váci út 45. Átrium Park irodaház, étterem.

• A rendezvény időpontja: 2013. október 13. (Vasárnap) 9-13 óráig

• A rendevény látogatása INGYENES!!!

 Mindenkit szeretettel várunk, találkozzunk itt is!

Lego Ferrari 1. rész - Lego Ferari FXX

Mint azt már említettem a múlt héten, elindítjuk a RetroGarázs blog új sorozatát, amelyben a Shellnél kapható Ferrari kollekció 6 darabját mutatjuk be. Nem is szaporítom tovább a felesleges karaktereket, inkább a lényegre térek.

A sorozat első szereplője a Ferrari FXX. Egy igazán szép és nem mellesleg gyors autóról van szó. A Lego modell kidolgozottsága szép, és szerintem hűen adja vissza az eredeti modell minden apró formáját. A kisautó tervező szép munkát végeztek, hiszen ahol kellett szépen lekerekítették a modellt, és ügyeltek arra, hogy tényleg szép dísze, éke legyen minden autóbolond, megszállott gyűjteményének. Én külön örülök annak is, hogy nem festették a modell lámpáit, díszcsíkjait, és egyéb dekorációs elemit, hanem mellékelték matrica formában, ránk bízva ezzel a döntést, hogy használjuk e őket. Természetesen matrica nélkül is szép a modell, de azt hiszem, hogy így felragasztva minden a helyére még impozánsabbá teszi a fekete szépséget. Lehet, hogy elfogult vagyok, hiszen imádom az autókat, de ezek a modellek szerintem ár - érték arányt nézve egész jól sikerültek. A továbbiakban beszéljenek a képek.

Most viszont térjünk át a "nagy" testóra. A Ferrari FXX alapja az utcai Enzo Ferrari, a különbség viszont abban rejlik, hogy az FXX egy versenyváltozat, amely utcai autózásra nem alkalmas. Ebből a példányból mindössze 30 darab készült, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy egy limitált kiadás. A motorháztető alatt, egy 6262 ccm, V12-es benzines motor lapul, melynek teljesítménye 800 lóerő. A sebváltója is az F1-es színvonalat képviseli, a fékeit pedig a Brembo az abroncsait pedig a Bridgestone fejlesztette ki. A modell érdekessége, hogy a visszapillantó tükröket kamerákra cserélték, és mindössze 29 darab került értékesítésre, de csak a gyár által meghívottak vásárolhattak FXX-et. A tulajdonosok tesztpilótákká váltak, használhatják a maranellói versenypályát, és a Ferrari garázsaiban is tárolhatják az autóikat. A gyár szerelői pedig még karban is tartják a gépeket.

Képek a "nagy" testvérről.

Mike Brewer - Autókereskedők

Gondolom sokan ismeritek a mai posztunkban szereplő brit úriember nevét. Aki még nem hallott róla, az most bepótolhatja ezt a hiányosságát, ha végigolvassa kezdésként ezt a posztot. 

Mike Brewer. Igen ő az a fickó, akit a Discovery Channel nézői már jól ismernek. A népszerű tévés tudósított háborús övezetekből, de azt hiszem igazán ismertté az Autókereskedők című műsor által vált. Brewer és társa Edd China autószerelő, mára már legendássá vált autókat vásárol meg, hogy azokat felújítva továbbadják. A műsor azt szeretné megmutatni a tévénézőnek, hogy a régi autót, egy kis törődéssel és szeretettel ki lehet pofozni, és akár mindennapos használtra alkalmassá tenni.

A műsorból eddig összesen 10 évad készült, valamint egy külön sorozat, melynek címe Autókereskedők - Csere-Bere a világ körül. Minden műsorban két epizódon keresztül foglalkoznak a megvásárolt autóval. Mike dolga az autó kiválasztása, majd megvétele, valamint az alkatrészek beszerzése, és végül az értékesítés. Edd pedig a szerelő szerepét tölti be, és általában minden javítást ő végez el. 

Ennyit röviden a sorozatról. Mivel nagy Autókereskedők rajongó az egész csapat, így evidens, hogy csinálunk egy kis reklámot Mike Brewer októberben megjelenő könyvének, melynek címe stílusosan mi más lenne, mint Autókereskedők. A könyv végigkalauzolja az olvasót a veterán jármű vásárlásának, eladásának rejtelmein. Segít eligazodni az autókereskedelem útvesztőiben, és felhívja a figyelmet a vásárlóra leselkedő veszélyekre. Továbbá seítséget nyújt az eladásban, valamint a szerző megosztja élményeit az olvasóval. 

Kedvcsinálónak szerintem ennyi bőven elég, a könyv beszerzése és elolvasása után ígérem megosztom az élményeimet veletek. A mű már minden nagyobb könyváruház internetes felületén előrendelhető, méghozzá kedvezményes áron. Remélem sikerült kedvet csinálni a beszerzéshez, és az elolvasáshoz. 

Programajánló: II. Tiszaörsi Veterán, Különleges Járművek Találkozója és Gasztronómiai Fesztivál

Nem akarom hosszú lére ereszteni ezt a posztot, hiszen tavaly már írtunk róla egy összefoglaló, aki szeretné elolvasni, az megteheti itt. Tavaly még csak reménykedtünk abban, hogy lesz folytatása a rendezvénynek, ma pedig már biztosan kijelenthetjük, hogy igen, másodjára is megrendezésre kerül. 

Az előző évben is kilátogattunk a rendezvényre, hogy szemügyre vegyük a felhozatalt, és nem csalódtunk: a szervezés remek volt, a programok szuperek, a felhozatal pedig mesés. Az idén arra kérünk Titeket, hogy tartsatok velünk, és ne csak virtuálisan, hanem személyesen is találkozzunk Tiszaörsön. 

A program részleteit megtekinthetitek a rendezvény plakátján.

• Helyszín: Tiszaörs, Sportpálya
• Időpont: 2013. augusztus 31. (szombat)
• Kapunyitás: 9 órától

Nemzetközi Repülőnap 2013. Kecskemét - Az összefoglaló

Már a Facebook-on is jeleztük, hogy részt veszünk a repülőnapon, sőt titeket is hívtunk, buzdítottunk a rendezvény látogatására. A belépő ára, és a szolgáltatás színvonala egyenes arányban volt. 

A kétnapos rendezvénynek a kecskeméti katonai reptér adott otthon, és mind a két nap alatt ugyanaz volt a program. Bevallom nektek őszintén, hogy a levegőben repülő gépek között nem vagyok otthon, szóval jó jött a leírás a gépekről, mert különben nem igazán tudtam volna beazonosítani őket. A programok a földön és a levegőben is zajlottak egy időben. A földi program keretében megismerkedhetünk a különböző országok ikonikus gépeivel, valamint a Magyar Honvédség harci-, szállító-, és katonai járműveivel, illetve muzeális járműveivel. A levegőben pedig különböző légi bemutatókban, légi parádékban gyönyörködhettünk, illetve kaphattuk lencsevégre. Azt mondom, hogy még nekem autóbolondnak is tetszett ez a program, hiszen nem mindig lehet része az embernek ilyen nagyszabású rendezvényen részt venni. 

Még mielőtt azonban jönnének a képek engedjetek meg pár gondolatot. A reptéren egy egész különleges "résztvevővel" találkoztunk. Egy 41 éves, Ikarus 66-sal találkoztunk, mely a Kapos Volán tulajdonában van. Mivel az elmúlt időben rákaptam a régi, különleges buszokra, - mint már azt tudjátok - így csináltam is róla képet bőven. A Ikarus önerőből jött a rendezvényre, látogatócsoportot hozott. A felújítás pár részlete képek formájában a busz ablakába ki volt ragasztva. Sajnálom, hogy nem volt több kép a restaurálásról, de ennyinek is örültem. A belső teret nem sikerült megörökítenek, mert a sofőr a bent hagyott cuccok miatt nem engedte, ami szerintem érthető is. Jó volt látni egy legendát, amely egykor mozgásban tartotta az országot. 

Fontos megjegyeznem, hogy a rendezvény elég vegyes visszhangot kapott a sajtóban. Voltak, akik elégedetlenségüket hangoztatták, és voltak olyanok is, akik meg voltak elégedve. Mi az utóbbiak táborát erősítjük. A szervezők folyamatosan gondoskodtak mindenről: volt elég mosdó, biztosították a ivóvíz ellátást, gondoltak a gyerekekre a gyerekprogramokkal stb. - stb. Zárásként pedig jöjjenek  a képek, és bátran ajánljuk a rendezvény mindenkinek, igaz már csak jövőre. 

Angliai retroautók - Part 3.

Valamikor régen egy messzi - messzi galaxisban indítottunk egy sorozatot az angliai retroautókról. Egészen pontosan azokról a kocsikról van szó, amelyek nekünk tetszenek, és amelyekből aránylag egész szép példányok vannak a brit fővárosban.

Komolyra fordítva a szót, zárjuk le ezt a rövid sorozatot, - amelyet eredetileg is három részre terveztünk - egy sok szívet megdobogtató, és talán a hőskorát a fiatalok körében most élő legendával egy VW Golf II - vel. Kell. Talán ez az a szó, amely leginkább kifejezi, hogy oda és vissza vagyok az egyes és a kettes Golfokért. Ezek még autók voltak, stílussal és eleganciával, amely a mai autógyártásban nincs jelen, hiszen egymás licencét lemásolva, márkajelet cserélve jönnek az autók ki a gyárakból. 

1983 az év, amelyben bemutatkozik a nagyérdeműnek a második generációs Golf, melynek formája hasonlít az elődre, de az autó méreteiben megnőtt. Bővült a motorpaletta 1,3 literes 55Le; 1,6 literes 75Le; 1,8 literes 90Le-s karburátoros benzinmotorokból, valamint 54Le-s szívó és 70Le-s turbódízel motorokból választhatott a vásárló.1986 áprilisában bemutatták a snycro névre hallgató vysco kuplunggal felszerelt verziót. Hamarosan bemutatták a Rallye Golfot, 160Le-s G-töltős motorral szerelték fel, és onnan lehet felismerni, hogy sárvédő szélesítéseket kapott, valamint téglalap alakú lámpákkal árulták.1989 nyarán mutatták be a Golf Limitedet, melyet már 5 ajtósan is lehetett rendelni. 1,8 literes G-töltős, 16 szelepes motor 210Le leadására volt képes. Mindössze 70 darab készült belőle. 1989-ben a GTD névre keresztelt dízelmotort új töltőlevegő-hűtőt kapott, melynek köszönhetően 80Le-re erősödött.

A VW Golf II. ötajtós kivitelben.

A GTI. Dupla lámpa, a piros csík a fekete lökhárítón, és a piros csík a lámpák körül. Nálam ez a favorit. 

A Rallye Golf. Elől tégla lap alakú lámpával. 

A mai napig kedvelt modellt 1983-1991-ig gyártották, egészen a harmadik generáció bemutatkozásáig. Számomra még a hármas Golf volt a sorozatnak az a darabja, amely  még rendelkezett az előző két generáció karakteres vonalaival. A Golf rengeteg fiatal kedvenc márkája, autója. Rajongók ezrei tömörülnek klubokba, hogy együtt hódolhassanak a Golf életérzésnek. A Golf, amellett, hogy megbízható társ, kiváló tuningalap is. 

Egy - egy jó példány megszerzéséhez az embernek mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hiszen több, mint két évtizede nem gyártják. A hazai példányok nagy része sajnos bontókba került, vagy pedig szét vannak hajtva. Persze egy olcsó példányból is lehet szép retro/nosztalgia autót építeni, csak kitartás és persze pénz kell hozzá. Érdemes azonban szétnézni német szomszédainknál, hiszen náluk is sok Golf II. rója/rótta az utakat, és az állapotuk is lényegesen jobb a mieinknél. 

Ezzel a posztal, és számomra az egyik kedvenc VW-mel zárom ezt a sorozatot. Nektek melyik Golf jön be?

A csend után

Azt hiszem, hogy magyarázatra szorul, hogy egy ideje nincs poszt az oldalon. Ennek természetesen több oka is van, amit most itt ki is fejtek nektek. 

Az elmúlt két hónap alatt rengeteg víz lefolyt a Dunán és a Tiszán egyaránt. Vera és én újra itthon vagyunk, sajnos nem találtuk meg a számításainkat Londonban. De ez most nem is fontos, és nem szorul különösebb magyarázatra, hiszen ez azt jelenti, hogy többet tudunk foglalkozni az oldallal. Nincs is, és nem is lesz ez másképp. 

Biztos emlékeztek még a projektjeinkre. Az elmúlt időszakban ezeket is próbáltuk taposni, de a nagy hőség és meleg miatt, nem festett a fényező, és nekünk sem volt kedvünk a modellek festegetésével bíbelődni. Ezért inkább a virtuális téren keresztül törekedtünk arra, hogy jobb legyen az oldal, valamint kerestük azokat a megoldásokat, amelyekkel még fokozni tudjuk az oldal minőségét. Egy időre jegelve hagyjuk az angol nyelvű verziót. Próbálunk jelen lenni azonban a Twitteren, az Instagramon, és egyéb közösségi platformokon. Szeretnénk az oldalt ".hu" végződéssel egyszerűbbé tenni, tehát érik már egy domain regisztráció is. 

Van még néhány ötletünk pl. elkezdjük hamarosan gyártani a matricákat. Gondolom sokan szeretnétek RetroGarázs matricákat, logókat. Örömmel jelentem hamarosan lesznek ezek is, de előtte Csabi elkészíti a logónk harmadik variációját, és a három közül a legtöbb szavazatot kapott logó készül el matrica formában. 

Szóval ne aggódjatok, élünk és virulunk! Tartsatok továbbra is velünk. 

Lego Ferrari Collection - A bevezetés

Mostanában kezdem igazán felfedezni, hogy milyen szép alkotások születnek a Lego háza táján. Persze eddig is ámultam - bámultam a kiállításokon, mert hát voltam egyen - kettőn, de ami most a poszt apropóját adta az nem mást, mint a Shell - Ferrari kollekciója. 

Ismerős a szitu, - hiszen most sincs másképp - tankoljál x liter üzemanyagot, és x forintért válasz hozzá a hat Ferrari autóból. A cél pedig, hogy gyűjtsd össze mind a 6 darabot. Jelentem beszereztük őket, összeépítettük, és felmatricáztuk mind a hatot. Szépek, jók, élethűek, és még a pénzüket is megérik - ismerve a Legok kereskedelmi árait. Persze nekünk sem sikerült volna, ha nincs az édesapánk és az ő céges autója, ami sokat megy és ebből adódóan sokat kell bele tankolni. Tehát ez a projekt nem jöhetett volna létre nélküle. Köszönjük még egyszer!

Arra gondoltunk, ha már a banda ilyen szépen összegyűlt, akkor mutassuk is be nektek őket hat posztban. Tehát megcsodálhatjátok majd a Lego modelleket, és mellettük pedig az ő hús - vér, akarom mondani, lemez és benzin testvérüket is. Szóval öveket becsatolni, a jövő héttől hat héten át egy - egy Ferrari rója majd a RetroGarázs Blog virtuális útjait. Várjátok?

Angliai retroautók - Part 2.

Az előző posztokban már említettem, hogy számomra három kedves autót szeretnék bemutatni innen a messzi Angliából. A mai poszt főszereplője bár erős német gyökerekkel rendelkezik, de az angol piacra is készült belőle. 

A VW Transporterek története egészen a második világháborúig nyúlik vissza. Most viszont nem akarok senkit untatni a történeti előzményekkel, viszont mielőtt rátérnék a VW T3-as bemutatására illő pár szót ejteni a méltán híres elődökről. Az első VW transporter stílusosan a T1-es jelölést kapta, majd következett a T2-es, és a mai posztunk főszereplője a T3-as. Mind a három generáció közös jellemzője, hogy többféle kivitelben készültek, rendkívül strapabírók, és tartós járművek. Ez utóbbi természetesen csak saját véleményem. A kivitelek a következők: mikrobusz, zárt áruszállító, platós, dupla fülkés - platós. 

Az első generáció, azaz a T1.

A második generáció, azaz a T2.

A T3-ast a nyolcvanas évektől kezdték gyártani. Az első szériás T3-as kerek lámpás volt, majd őt követte a dupla kerek lámpás változat, majd a sort a téglalap lámpás zárta. Számomra mindegyik T - széria igen kedves, hiszen a maga bájával hamar belopja magát az ember szívébe. A VW mikrobuszok a hippi korszak szimbólumainak is számítanak, és bár sok autógyártó próbálkozott hasonló koncepciót gyártani, a VW stílusos egyeduralmát nem tudták megdönteni. 

Az első szériás T3-as

Természetesen nemcsak a tartósság szól a VW T3-as és a VW T - sorozat mellett, hanem az, hogy sokféle módon alakíthatjuk, és a saját képünkre formálhatjuk. A legkedveltebb, legnépszerűbb átalakítási mód, amikor kempingbuszt készítenek belőle. Ezt akár mi is megcsinálhatjuk otthon, saját kezűleg, hiszen rengeteg alkatrészt lehet hozzá kapni akár a bontókban, akár külföldi, vagy hazai internetes oldalakon. Régi vágyam teljesülne, ha lenne egy ilyen buszom, szuper kis kemping verzióban, és mezítlábas kempingesként bejárhatnám vele a világot.

Egy kicsit komolyabb kemping változat. 

Itt Londonban is van egy szép, kemping busz. Ez magasított kivitel, és feltehetőleg utolsó szériás, tehát téglalap lámpás. Ahol eddig megfordultam - találkozók, tuning show, stb. - szinte mindenhol láttam egyet, és azt is bizton állíthatom, hogy a mai 20-30 éves fiatalok is szeretik, emellett kiváló tuningalany.

Egy minimál tuningos verzió. 

Nektek melyik VW tetszik? Bevállalnátok egyet?