Egy rövid szünet után ismételten itt vagyunk, immáron Angliából, pontosabban Londonból. Megérkeztünk, és próbáljuk felvenni az itteni ritmust, ami bevallom őszintén egyikünknek sem könnyű. Hatalmas a város, rengeteg az autó, a busz, de még több az ember.
Amikor megérkeztünk a reptérre, és jött a transzfer, a srác csak annyit mondott, hogy üdv a vegyes világban. Különböző etnikumok képviseltetik magukat, ebben a hatalmas városban, mely kb. háromszor akkora, mint Budapest. Az előző posztban még nem tudtuk, hogy pontosan mi lesz a blog sorsa, de mostanra megszületett a döntés, folytatjuk. Lehet nem lesznek olyan sűrűn posztok, de fontos számunkra a küldetésünk, hogy megismertessük az emberekkel a retro korszak autócsodáit nagyban és kicsiben egyaránt.
Szóval az élet itt pörgősebb, mint otthon, mindenki rohan, nem lehet unatkozó embereket látni. Persze a briteket megérteni néha kész téboly az akcentusuk miatt, de próbáljuk nyitva tartani a fülünket, és értelmezni, amit mondanak. Mint már említettem rengeteg a bevándorló, akik szintén tanulták a nyelvet, és az ő beszédjük az, amit az én egyszerű nyelvtudásom is megért.
Zárásnak pedig jöjjön egy kis angol leleményesség. A képen látható motornak nem volt középsztenderje, de lehet, hogy oldalsztenderje sem, tehát a tulaj letette, mint egy biciklit. Mit lehet erre mondani? Leleményes? Vagy csak egyszerűen hülye?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése